Újra itt a tartós forróság, nem lehet semmit sem csinálni, csak túlélni. Ma a gépemet választottam eszköznek a túléléshez, testvérem János honlapját böngésztem át.
János fotóművész.
Az hogy gyönyörű fotói vannak már szinte természetes nekem. Pedig tudom, hogy nem az, hiszen minden egyes képe olyan, mint egy költemény, így valóban csak érzékeny lelkület tud pillanatból örökkévalóságot teremteni egy képnyi területre. De megszoktam, hogy ha kattint, ez jön ki belőle. Talán ezért nem fotózok én még amatőr szinten sem, mert tudom, hogy hol kezdődik a jó kép. Meglátni. Ott. Csak aztán jön a technika.
Na de engem nem is első sorban a képei nyűgöznek le, hanem az írásai. Ha lehet fokozni a szépet, az írásai még jobbak, mint a képei. Szépek, érzékenyek, intelligensek, egyszerűen jók.
Kedves Bátyám, bármilyen nehéz az életed, amíg ezek vannak Benned, addig gazdag vagy!
Sok szeretettel ajánlom Neked és minden szépre vágyó embernek ezt a bejegyzésemet!
János önportréja
2015. augusztus 13., csütörtök
2015. augusztus 7., péntek
Az elmúlt hónap (július) annyira meleg volt, hogy levegőt se nagyon volt kedvem venni, Így az írás is elmaradt. Pedig bizony sok minden történt. Na nem nagy dolgok, de nekem éppen elegek, hogy mozgalmas legyen az életem.
A lánykám tengeri malac házát tovább bővítettük. Kapott egy "iroda" polcot, majd megcsináltuk az első saját készítésű malaclakot, Domi el is keresztelte Hotel Pitypang- nak, egész csinos lett, kapott tőle 4 csillagot!
Aztán készítettünk még egy nagy polcot, hogy újabb 2 hotel elférjen az új jövevényeknek. Persze majd azt is meg kell csinálnunk, de legalább van már gyakorlatunk benne.
Éva tesó anyukájának szülinapja alkalmából bevettem magam egy könyvesboltba és jól bevásároltam könyvekkel. Egyet Éva néninek, kettőt magamnak, csak hogy érezzem a törődést... :-)
Az egyik egy szakácskönyv, amolyan regénybe ágyazott, nem kötött most le.
A másikat romantikus könnyed nyári szórakozásnak vettem. Hát nem az volt. Nagyon tetszett, bár kicsit nehezen indult nekem, de tele van olyan gondolatokkal, amik éppen most engem is foglalkoztatnak eléggé. (Lehet, hogy a könyvek választanak minket, nem pedig fordítva?) Ezt olvastam júliusban és újra el fogom olvasni, mert még szeretnék vele lenni.
Most éppen csendesen esik az eső, kint pötyögöm ezt a naplót a verandán, nagyon kellemes itt lenni.
Megint ott tartok, hogy kellene terveznem a jövőt, de valahogy nagyon nehezemre esnek ezek a kötelezettségek. Pedig tudom, hogy nem úszom meg, de a halogatás most jól esik.
Augusztusban viszont rengeteg munka vár a kertben és a házban is, fel kell rá készülnöm lelkileg és fizikailag is. Hajrá Kati!
A lánykám tengeri malac házát tovább bővítettük. Kapott egy "iroda" polcot, majd megcsináltuk az első saját készítésű malaclakot, Domi el is keresztelte Hotel Pitypang- nak, egész csinos lett, kapott tőle 4 csillagot!
Aztán készítettünk még egy nagy polcot, hogy újabb 2 hotel elférjen az új jövevényeknek. Persze majd azt is meg kell csinálnunk, de legalább van már gyakorlatunk benne.
Éva tesó anyukájának szülinapja alkalmából bevettem magam egy könyvesboltba és jól bevásároltam könyvekkel. Egyet Éva néninek, kettőt magamnak, csak hogy érezzem a törődést... :-)
Az egyik egy szakácskönyv, amolyan regénybe ágyazott, nem kötött most le.
A másikat romantikus könnyed nyári szórakozásnak vettem. Hát nem az volt. Nagyon tetszett, bár kicsit nehezen indult nekem, de tele van olyan gondolatokkal, amik éppen most engem is foglalkoztatnak eléggé. (Lehet, hogy a könyvek választanak minket, nem pedig fordítva?) Ezt olvastam júliusban és újra el fogom olvasni, mert még szeretnék vele lenni.
Most éppen csendesen esik az eső, kint pötyögöm ezt a naplót a verandán, nagyon kellemes itt lenni.
Megint ott tartok, hogy kellene terveznem a jövőt, de valahogy nagyon nehezemre esnek ezek a kötelezettségek. Pedig tudom, hogy nem úszom meg, de a halogatás most jól esik.
Augusztusban viszont rengeteg munka vár a kertben és a házban is, fel kell rá készülnöm lelkileg és fizikailag is. Hajrá Kati!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)